Február végén új típusú eljárás indult el a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál: ez az úgynevezett adategyeztetés, amely nem csak Magyarországon, de világszinten is egyedülállónak számít. Az első körben a NAV kockázatelemzői azokat a cégeket keresték meg, amelyeknél az online számla és online pénztárgép forgalma jóval magasabb volt, mint az az összeg, amit az áfabevallás értékesítésre vonatkozó soraiban feltüntettek.
Az adategyeztetés alkalmazására az Adózás rendjéről szóló törvény módosítása adott lehetőséget az állami adóhatóság számára, a 138/A §-ban leírt eljárás az az eddig alkalmazott négy eljárástípust – a támogatói eljárást, a jogkövetési vizsgálatot, az adóellenőrzést és a büntetőeljárást – egészíti ki. A célja pedig az, hogy még egy esetleges ellenőrzés előtt tisztázhatók legyenek az áfabevallás, illetve az annak alapját adó, a NAV-nál rendelkezésre álló adatok közötti eltérések.
Ezeknek csak egy része a valós idejű, gép-gép közötti – például az online pénztárgépből, vagy online számlázásból – származó adat, ilyenek a társhatóságoktól, akár más uniós tagországból, érkező információk, de akár a partnerektől származó adatok, bevallások is. Felhasználhatók ebben a körben az online pénztárgépekből túl a tételes áfaösszesítő jelentések, a kezelőszemélyzet nélküli automaták adatai, a foglalkoztatotti bejelentések és járulékbevallások, az NTAK információi, az EKÁER-ből és importból származó adatok, a közösségi ügyletek esetében más EGK-tagállamokból érkező kontrolladatok egyaránt.
Az eljárás a legmegengedőbbnek tekinthető a NAV-nál, hiszen az adóhatóság abból indul ki, hogy a tapasztalt eltéréseknél nem feltétlenül van szó szándékos csalásról vagy adóelkerülésről, amelyeknek a megítélése súlyosabb lenne, mint egy nem egyszerű hibáé. Az adategyeztetés célja tehát ezeknek a nem szándékos hibáknak a kiszűrése.
Hasonló egyeztetés természetesen eddig is létezett. Az újdonság az adategyeztetésben az automatizmus, amelynek köszönhetően az adóhatóság – kevesebb emberi munkával – nagy tömegben tud elérni adózókat, ráadásul adatszintű eltérésekkel, akár az egyéb forrásokból szerzett más információk feltüntetésével. Ami igazán egyedi, az az adategyeztetés eszköze: az eljárás ugyanis teljesen elektronikusan zajlik az Ügyfélportálon keresztül. A NAV ide küld egy felhívást, amelyre reagálva itt lehet jelezni azt, ha önellenőrzéssel időközben javították a hibát, de itt lehet vitatni a NAV megállapítását is.
Akármilyen megengedő eljárásról van is szó, az adategyeztetésben való részvétel kötelező, az adózónak 15 napja van arra, hogy reagáljon az adóhatóság kérésére, ez a határidő pedig nem hosszabbítható meg. Az említett reagálás arra utal, hogy nem csak az esetleg hibát kell addigra orvosolnia az adózónak, de ezt jeleznie is kell az adategyeztetésen belül a hatóság felé. Ha ezt elmulasztja egy adózó, már bírsággal sújtható, amelynek összege 300 ezer forint. (Megbízható adózók esetében 15 ezer, kockázatosok esetében viszont már 390 ezer az összeg.) Ha az újabb 15 napos határidőre sem tesz eleget a kötelezettségnek az adózó, a bírság 100 ezer forinttal emelkedik, ha pedig a harmadik, szintén 15 napos felhívásra sem válaszol, már 500 ezer a büntetés. A határozat ellen jogorvoslatot lehet kérni, mégis érdemesebb a határidőket betartani, hiszen ha valaki semmit nem tesze, a bírságon túl revíziót is elindíthat a NAV az adateltérés tisztázására.
A 15 napos határidő tehát a válaszadásra vonatkozik, a hatóság ezt követően ellenőrzi a válaszok megfelelőségét, és dönt arról, folytatja-e az ellenőrzést.
