A teljes jogú osztrák öregségi nyugdíj a korhatár betöltésével és legalább 180 havi (15 évi) biztosítási idő megszerzésével igényelhető, amelyből legalább 84 hónap (7 év) munkával szerzett biztosítási idő kell hogy legyen. A nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65 év, a nőknél éppen emelkedik, jelenleg 61,5 év és 2033-ban éri el a 65 évet.
Biztosítási időként beszámíthat a gyereknevelés időszaka, és az olyan időszakok is, mint például a közeli hozzátartozó gondozása (legalább 3. gondozási fokozattól kezdve), valamint a családi hospice ideje is. A nyugdíjszámlák rendszere lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamoknál a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson ezért, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzottan. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó szülő átadhatja a jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. 10 évnyi munkaviszony után csak akkor jár nyugdíj Ausztriában, ha megvan mellette az összesen 15 évnyi biztosítási idő is.
Ausztriában nincs minimálnyugdíj, de vannak kiegyenlítő támogatások. Ha például valakinek a nyugellátása és egyéb rendszeres jövedelme (amelybe beletartozik adott esetben a külföldről kapott nyugdíj összege is) nem ér el a küszöbértéket, akkor kiegyenlítő támogatásért (Ausgleichszulage) folyamodhat. Az Ausgleichszulage-t csak azok kaphatják, akik törvényesen Ausztriában élnek. (2024-ben például akkor járhatott, ha a havi jövedelem egyedülállóként kevesebb volt, mint 1217,96 euró (vagy pároknak kevesebb volt, mint 1921,46 euró). Az Ausgleichszulage nem fix összeg, hanem egy kiegészítés, amely az adott évben meghatározott célösszeg és a nyugdíj közötti különbséget jelenti.)
Van özvegyi nyugdíj is, egy kicsit másképp, mint nálunk. Például az ideiglenes özvegyi nyugdíj nem 12, hanem 30 hónapig jár.
Ausztriában van 13. és 14. havi nyugdíj is (és ez vonatkozikpéldául az Ausgleichszulage-re is) – gyakorlatilag az áprilisi és az októberi nyugdíjat főszabály szerint duplán fizetik. A nyugdíjemelés sávos (idén például 4,6 százalékos), de csak egy bizonyos összeghatárig. Felette meghatározott összegű a nyugdíjemelés (ami kevesebb annál, mint a sávos emelés lenne). Tavaly 5850 eurós nyugdíjnál volt a váltás sávosról egy összegű emelésre. A nyugdíj Ausztriában adóköteles juttatás, emellett az összegét 5,1% egészségbiztosítási járulék is terheli.
Ha valaki Ausztriában és Magyarországon is szerez nyudíjjogosultságot, akkor mindkét állam az EU-s kettős számítás alapján állapítja meg az érintett országtól járó nyugdíjrészt. A kettős számítás lényege, hogy először kiszámolják az adott államtól kizárólag a saját szabályai szerint, kizárólag az abban az államban szerzett szolgálati idő és keresetek alapján megállapítható független, önálló nyugellátást, majd ezt követően kiszámolják a pro rata nyugellátást, és a kettő közül a magasabb összegűt folyósítják az adott államtól járó nyugdíjként. A pro rata számításnál először meghatározzák azt az elméleti nyugdíjat, amely akkor járna az adott államtól, ha a nyugdíjat az összegzett szolgálati idő alapján, az adott államban szerzett keresetek alapján számítanák, majd ennek az elméleti nyugdíjnak veszik egy olyan arányú részét, ahogyan az adott államban szerzett szolgálati idő aránylik az összesített szolgálati időhöz. Ha nem teljesülnek az önálló nyugdíj feltételei, akkor az érintett állam kizárólag a pro rata számítás szerint állapítja meg a nyugdíjat.