2025. június 19-én hirdették ki a Magyar Közlöny 73. számában az „Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról” szóló 2025. évi LIV. törvényt, valamint 2025. június 23-án került kihirdetésre a Magyar Közlöny 75. számában a „Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról” szóló 2025. évi LXVII. törvény, amelyek többek között módosították a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályait. Az alábbi hírlevélben a Tbj. ezen módosításait foglalom össze.
- A biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy családi járulékkedvezménye.
A gyermekgondozási díj az azt megalapozó biztosítotti jogviszony megszűnése után is megállapítható, illetve folyósítható ellátás. Azaz a gyermekgondozási díj passzív jogon is járhat. Továbbá a gyermekgondozási díjból járulékként 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék kerül levonásra. Mindezek alapján a gyermekgondozási díjból levonandó nyugdíjjárulékra családi járulékkedvezményt érvényesíthet a volt biztosított is. A családi járulékkedvezmény csökkenti a volt biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék összegét.
Mindezek alapján 2025. július 1-jén lépett hatályba az a szabály, hogy a biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy a családi járulékkedvezményre a Tbj. 34. §-a szerint jogosult.
- Családi járulékkedvezmény további módosításai
2025. július 1-jéig hatályos szabály alapján, a „családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).”
2025. július 1-jétől a fenti „kivételek” köre kiegészült a következő vastagon szedett résszel: „ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét és az Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet.”
Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontjába a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a személyi jövedelemadó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmek tartoznak, amelyeket egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani.
Megjegyzés: A fenti szabály 2025. június 30. után megszerzett, illetve munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. június 30. utáni időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazható.
- Egyéni-, és társas vállalkozókat érintő változás:
Az egyéni-, és a társas vállalkozóknak legalább a minimális alapból meg kell fizetni a tb közterheket. Azaz, legalább a minimálbérből, szakképzettséget igénylő tevékenységnél garantált bérminimum (azaz minimális alapból) kell fizetni a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. Vannak olyan élethelyzetek, amikor ez a minimális alap arányosan csökkenthető, vagy ha az adott körülmények egész hónapban fennállnak, akkor nem is kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. Ilyen élethelyzet többek között az, amikor az egyéni-, vagy társas vállalkozó egyidejűleg csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
2026. január 1-jétől a módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti ki azon ellátások körét, amelyek együttes folyósítása esetén a folyósítás időszak figyelembevételével vállalkozó járulékalapjának alsó határát arányosan csökkenteni kell. Azaz, 2026. január 1-jétől hatályos szabály alapján a járulékalap alsó határánál nem kell számításba venni azokat a napokat, amíg az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozó csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül és egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat is kap.
- Egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó módosítás:
Ha a huzamos ideig, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodó természetes személynek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéséből túlfizetés keletkezik és ez a személy kezdeményezi túlfizetésének a kifizetését/kiutalását, akkor a visszamenőleges hatályú járulékfizetési kötelezettség törlése kapcsán az állami adó- és vámhatóság a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől tájékoztatást kér arról, hogy
- a kérelmező az érintett időszakban vett-e igénybe Magyarországon egészségügyi szolgáltatást, és
- igénybevétel esetén, az egészségügyi szolgáltatás ellenértékét megtérítette-e.
Az adóhivatal a fenti tájékoztatás alapján dönt a túlfizetés kiutalásáról. Nem került azonban rendezésre az, hogy mennyi időn belül kell az adóhivatalnak a kiutalást teljesítenie. Ezt a szabályt pótolja az módosítás, amely 2025. július 1-jén lépett hatályba és úgy rendelkezik, hogy a kiutalásra nyitva álló határidő az egészségbiztosítási szerv válaszának állami adó- és vámhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ezen új szabályra tekintettel meg kell említeni, hogy a fenti módosítás eredményeként az adóhivatalnak nem keletkezik a kormányhivatali eljárás elhúzódása miatt kamatfizetési kötelezettsége.
Megjegyzés: A fenti szabály 2025. július 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható.
Meg kell említeni, hogy 2026. január 1-jei kezdettel havi 12 450 forint/fő összegre nő az egészségügyi szolgáltatási járulék.
- Hősi egészségkárosodási ellátás
Kormányzati igazgatás tisztségviselői számára szervezett honvédelmi képzés keretében bekövetkezett súlyos baleset következtében 50%-ot elérő egészségkárosodást szenvedett sérültje a következő juttatásokra jogosult:
- a hősi egészségkárosodási ellátás,
- a hősi kiegészítő rokkantsági támogatás,
- az egészségügyi szolgáltatás biztosítása,
- a lakás élethosszig tartó, ingyenes biztosítása.
Hősi egészségkárosodási ellátás olyan keresetkiegészítés, amely a korábban elért jövedelem pótlását szolgálja abban az esetben, ha a kormánytisztviselő új illetménye, munkabére bármilyen oknál fogva alacsonyabb a baleset időpontjában irányadó korábbi illetményéhez képest. A kormánytisztviselő az ellátásra e rendelet erejénél fogva, a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár elérésének időpontjáig jogosult.
2025. június 20-ától kell alkalmazni a Tbj.-ben a hősi egészségkárosodási ellátás kapcsán a következő szabályokat:
- Tbj. szerinti belföldi, aki hősi egészségkárosodási ellátást kap, tb támogatottan jogosult egészségügyi szolgáltatásokra;
- hősi egészségkárosodási ellátás olyan ellátás, amely társadalombiztosítási járulékalapot nem képez, ugyanakkor az ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra. Erre tekintettel a nyugellátás megállapításánál ez az ellátás figyelembevételre kerül.
- Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozók egészségügyi szolgáltatása
2025. június 24-étől pontosult az a szabály, amely rögzíti, hogy Magyarországon tb támogatottan jogosult egészségügyi szolgáltatásra személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú személy.
2025. június 24-étől a fenti szabály az alábbiakkal egészült ki:
Az egyik pontosítás a tb támogatott egészségügyi szolgáltatási jogosultságra vonatkozik, ugyanis 2025. június 24-étől tb támogatott egészségügyi szolgáltatásban részesül a hontalan kiskorú személy, továbbá gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú.
A másik pontosítás a fenti egészségügyi szolgáltatásra jogosultság bejelentésében következett be. A pontosítás valójában egy kiegészítés, amelyet a következő jogszabályi rendelkezésben vastagbetűvel szedve jelölök: „Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek esetén az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan gyermek esetén a gyámhatóság a jogosultság kezdetét és megszűnését követően azonnal elektronikus úton köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.”
- Adatszolgáltatás
Európai uniós tagállamba, illetve EGT bármelyik országába, valamint Svájcba történő kiküldetésnél jelentőséggel bír a magyar bevétel és összes bevétel aránya. Ehhez kapcsolódóan 2025. július 1-én lépett hatályba, hogy az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot szolgáltat a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
