A tavaszi ülésszak végén, június 11-én elfogadta az Országgyűlés a tavaszi adócsomagot. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyfelől a veszélyhelyzetre tekintettel rendeletben lefektetett jogszabályok törvényi szintre emeléséről rendelkezik, ilyen például az, hogy több extraprofitadót most már törvényben rögzítenek, de az alanyi adómentesség felső határának 12 millióról 18 millió forintra emelésének „törvényesítése” is ilyen. Tartalmazza a törvénymódosítás azt is, hogy az általános nyugtaadat-szolgáltatást 2025. július 1. helyett 2026. szeptember 1-jén vezetik be. A felsőoktatási intézményekkel vagy a kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény ötven millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik. A mikromobilitás elterjedését segíti, hogy az elektromos vállalati kerékpárok elismert költség-teljesítménykorlátját a javaslat 300-ról 750 wattra emeli. A társasági adóalap védelmében egy magyar cég külföldi céggé válásának esetén akkor is meg kell fizetni a vagyonfelértékelésre jutó társasági adót, ha nem készül végleges vagyonmérleg. A külföldről határon átnyúló átalakulással Magyarországra érkező jogutód is bejelentheti a jogelőd által szerzett részesedését és ezáltal jogosult lehet az ilyen részesedés értékesítésének adómentességére. A salátatörvény rendelkezik arról is, hogy az energiaellátók jövedelemadójának a kulcsa idén még 41 százalék marad, 2026-ban azonban visszacsökken a korábbi 31 százalékos szintre. Ezen túl cégautóadó-mentességet biztosítanak a polgárőr szervezetek és önkéntes tűzoltók számára az alapfeladatuk ellátása érdekében működtetett gépjárműveik után, valamint papírmentessé válnak az adó- és vámhatóság helyszíni ellenőrzései.
Idén is lezárult a nagy éves adóbevallási roham. Ami az szja-bevallást illeti, a NAV elégedetten nyugtázta, hogy az idei szezonban már kétmillióan nyújtották be az eSZJA-platformon keresztül a bevallásukat, közülük 1,2 millióan nem változtattak a hatóság által készített tervezeten.
Sikeresnek ítélte a NAV az idén indult új eszközét, az adategyeztetést is – erről június közepén beszélt az adóhatóság elnöke. Vágujhelyi Ferenc beszámolója szerint az adategyeztetésben eddig érintett vállalkozások több mint 50 százaléka ismerte el tévedését, és élt a gyors önellenőrzés lehetőségével. A NAV szerint ez azért kedvező, mivel az adókülönbözetet és a súlyos szankciókat nem egy ellenőrzés során állapították meg a revizorok, hanem az adózó saját maga, a NAV iránymutatása alapján. Ennek megfelelően mindössze tíz esetben kellett mulasztási bírságot kiszabni amiatt, hogy az adózók az elvárt 15 napos határidőn belül nem válaszoltak – ismertette az elnök.
Az első eljárások februárban indultak, ez azokat az adózókat érintette, akiknél az online számlaadat-szolgáltatás és az áfabevallásban szereplő értékesítési adatok eltértek. Áprilisban azokat a cégeket hívta fel a NAV a hibák javítására, amelyek ugyan bejelentették az egyszerűsített foglalkoztatást, bevallásukban azonban elmulasztottak számot adni munkavállalójukról. Júniusban pedig azok számíthatnak a NAV-tól felhívó levélre, akik alanyi áfamentes körbe tartoznak, de az arra jogosító értékhatárt – ez januártól 18 millió forint – a hivatal adatai szerint jelentősen túllépték.
És még egy hír az alanyi adómenteseknek: az EU január óta működő, határon átnyúló alanyi adómentesség egyablakos rendszerét, az SME-t május elseje óta Litvánia is teljes körűen alkalmazza. Vagyis akár magyar adóalanyok is regisztrálhatnak a balti országban a NAV Ügyfélportálon keresztül.
