Bár a legkisebb vállalkozások számára népszerű kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata mindig nagyobb hangsúlyt kapott, a katával egy időben még egy, a kisvállalkozások adóterheinek csökkentését célzó, több adónemet kiváltó adót, a kisvállalati adót (kiva) is bevezettek 2013-ban. Amíg előbbi elsősorban a sokszor egyszemélyes mikrovállalkozásokat célozta, utóbbi inkább azokat a cégeket, amelyeknek már vannak alkalmazottai. A kiva nem titkolt célja a foglalkoztatás ösztönzése (kifehérítése) és a bérek emelése, illetve a cégek beruházási aktivitásának a fellendítése volt, ehhez igazították a közterheket is. A beruházások ösztönzésének eszköze az volt, hogy a vállalkozások fejlesztésére visszaforgatott nyereség után ne kelljen adót fizetni.
A kormány célja ellenére azonban sokáig csupán 6-7 ezer vállalkozás választotta ezt az adózási formát, arra a 2010-es évek végéig kellett várni, hogy a szám jelentős növekedésnek induljon. Ehhez hozzájárulhatott az adóalap kiszámításának egyszerűsödése mellett a kiva adókulcsának fokozatos csökkentése: amíg a kezdetekkor (2013-2016 között) még az adóalap 16 százalékát kellett befizetni, 2022-re apránként 10 százalékra csökkent a teher. (Ezzel párhuzamosan az adóba beletartozó szociális hozzájárulási adó kulcsa is fokozatosan csökkent.) Ugyanakkor annak is hatása lehetett, hogy 2022-ben jelentősen szűkítették a kata alkalmazási körét, nem titkoltan ösztönözve a kisebb vállalkozásokat arra, hogy a katás megbízások helyett a másik, társas vállalkozásokra kitalált kedvező adózási formát alkalmazzanak. A kivát választó vállalkozások száma 2025 elejére megközelítette a százezret, ezek a vállalkozások a kormány korábbi közlése alapján közel kétmillió főt foglalkoztatnak.
A kiva esetében ugyanakkor fontos az a kitétel, hogy kisvállalati adóról van szó, ez a jelenlegi szabályok szerint azt jelenti, hogy az adóalanyok legfeljebb 50 embert foglalkoztathatnak, illetve árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot. A tervek szerint ez az értékhatár 2026-ban a duplájára nőne, ami további 3-5 ezer vállalkozás bevonását tenné lehetővé, becslések szerint nagyjából 150 ezer foglalkoztatottal.
A választást egy kivakalkulátor is segíti, az alábbi oldalról elérhető táblázatból az egyes vállalkozások kiszámolhatják, mennyire jelent a számukra kedvező alternatívát az adózási forma.
Nézzük a kiva szabályait! Az adónem a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót váltja ki, alapja pedig a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. A 10 százalékos adómértéket több tétel csökkenti vagy növeli. Növeli a tőkekivonás, az adóévben jóváhagyott osztalék, illetve a pénztár értékének növekménye, a vállalkozási tevékenységhez nem köthető költségek, bírságok, pótlékok, elengedett követelések. Csökkenti a tőkebevonás, a kapott osztalékkal csökkentett bevétel, illetve a pénztár értékének csökkenése. A kiva alapja nem lehet kisebb a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összegénél, vagyis a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény sem tartozik az alapba.
A kiva a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Ez azt is jelenti, hogy igazán azoknak éri meg ezt az adónemet választani, akiknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a nyereséget, vagy a nyereséget visszaforgatják a cégbe.
A kivát választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, végrehajtó, ügyvédi, közjegyzői és szabadalmi ügyvivői iroda, de akár külföldi vállalkozó vagy belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy is. A már említett bevételi és foglalkoztatási korláton túl fontos szempont, hogy a mérlegfordulónap december 31. legyen, és ellenőrzött külföldi társasággal sem rendelkezhet a vállalkozás.
A kiva szabályait a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról tartalmazza. A kiva pontos szabályairól a NAV tájékoztató füzetéből lehet többet megtudni.
