Öröklés esetén az örökölt vagyontárgy értéke után illetéket kell fizetni, ám szerencsére ez a kötelezettség a vagyontárgytól, illetve egyéb körülményeitől függően mégsem minden esetben áll fenn. Bár az öröklési illeték nemcsak ingatlanokra vonatkozik, az átlagembert – nem véletlenül – mégis ez a téma foglalkoztatja leginkább, így érdemes néhány szót ejtenünk a részletekről. Különösen 2025-ben, amikor is a műemléki ingatlanok esetében változtak a jogszabályok.

Mikor kell vagy nem kell illetéket fizetni?

Az ingatlanok, illetve hagyatéki ingóságok utáni illetékfizetési kötelezettségről hazánkban az 1990. évi XCIII. törvény rendelkezik. A törvény szerint az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak öröklés útján való megszerzése vagyonosodásnak számít, ilyen módon minden örökös köteles megfizetni a szükséges illetéket.

Az öröklési illeték alapját a hagyatéki vagyon tiszta értéke adja. Ezt a tiszta értéket a megszerzett vagyon értékéből, az örökséget esetlegesen terhelő tartozások levonása után számítják ki. Ez alapján az öröklési illeték mértéke 18%, lakástulajdon esetén viszont csupán 9%. Az örökös azonban szerencsére többek között abban az esetben is mentesülhet a fizetési kötelezettség alól, ha az örökhagyó egyenes ági rokona vagy házastársa. Így ilyen esetekben nem szükséges illetéket fizetni. A 2024. évi XXXII. törvény új illetékmentességi kategóriát vezetett be, mely szerint lakóépületként nyilvántartott műemléki ingatlan öröklése esetén nem kell öröklési illetéket fizetni.

Műemléki ingatlanokra vonatkozó adókedvezmények

A műemléki ingatlanokra korábban is vonatkoztak adókedvezmények, így bizonyos esetekben építményadó-mentesség volt elérhető. 2025. január 1-jétől azonban a tulajdonosok teljes építményadó-mentességben részesülnek a vásárlás évében és az azt követő három évben attól függetlenül, hogy az új tulajdonos végez-e felújítást az ingatlanon. Amennyiben cégekről van szó, társasági adókedvezmény is igénybe vehető a műemléki épületek felújítása és ehhez kapcsolódó eszközvásárlás esetén, így akár a felújítás költségeinek kétszerese is levonható az adózás előtti eredményekből.

A társasági adó alapját csökkentheti a műemléki épület helyreállítási, illetve felújítási költségeinek kétszerese, legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig, amennyiben védett épületről van szó, valamint a munkálatok dokumentációja maradéktalanul megfelel a jogszabályi előírásoknak. Mindemellett a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében is érvényesíthető adókedvezmény, ilyen módon, ha az ingatlan megszerzése után egy évvel homlokzati vagy főszerkezeti felújítás kezdődik és öt éven belül az be is fejeződik, az adóhatóság megtéríti a vagyonszerzéskor megfizetett illeték egészét.

Ön is olyan budapesti adótanácsadó céggel szerződne, amely több évtized nemzetközi adótanácsadó tapasztalattal rendelkezik? Tekintse meg honlapunkat, és vegye fel velünk a kapcsolatot!